Tartalom

• Mire szolgál a komposztáló?
• Otthoni komposztáló – hogyan kezdjem el?
• Mit lehet komposztálni?

Egy komposztáló a telken, vidéken vagy elővárosi kertekben magától értetődőnek tűnik. De egy lakásban, a konyhában vagy az erkélyen egy nagyvárosban? Ez az ötlet sok vitát és kérdést vet fel. Nem fog-e kellemetlen szagokat árasztani a komposztáló, nem zavarja-e a többi lakót a háztömbben, és ha a konyhában áll, nem fogunk-e rosszul érezni magunkat tőle? És ami a legfontosabb: egyáltalán lehetséges ez? Nemcsak lehetséges, hanem egyszerű és hasznos is. A skandináv országokban, ahol az ökológiai társadalmi tudatosság nagyon magas szinten van, a komposztálók elterjedtek és magától értetődőek. Számunkra a városi lakásban lévő komposztáló egyfajta újdonság.

Mire szolgál a komposztáló?

Minden háztartásban évről évre nő a hulladéktermelés. Ezért új hulladékmegoldásokra van szükségünk. Szerencsére a hulladék szelektív gyűjtése, különösen a nagyvárosokban, egyre népszerűbb, és a műanyag, üveg és papír tárolók szétválasztása kötelező. Azonban az értékes hulladék kidobása után ételmaradékok maradnak vissza, amelyekkel nem mindig tudunk mit kezdeni. Az otthoni komposztáló a megoldás. Ezen túlmenően a komposztálónak köszönhetően saját, termékeny talajt kapunk a szobanövények és erkély növényei számára. A komposzt trágyaként vagy önálló növényi aljzatként szolgálhat.

Otthoni komposztáló – hogyan kezdjünk hozzá

Az otthoni komposztálás évszaktól függetlenül végezhető. Egyszerűen fogalmazva, ez egy fedeles tartály, amelybe szerves hulladékot dobunk. A piacon számtalan kész, szépen megtervezett és dizájnos komposztáló tartály kapható, amelyek, ha a konyhában helyezik el őket, egyszerűen menők és hatékonyak.

A komposztáló méretének kiválasztásakor elsősorban a konyha vagy az erkély méretét kell figyelembe venni, vagyis azt a helyet, ahol tárolni fogjuk. A komposztálók méretei nagyon változatosak – egészen kicsi komposztálók, amelyek gond nélkül elférnek a konyhapulton, egészen nagy kukaméretű komposztálókig. Biohulladék tárolók zártak és általában szénszűrőkkel vannak felszerelve, amelyek elnyelik a szagokat és belül levegőt biztosítanak, ami a fermentációs folyamat során szükséges.

Amint a komposztáló megtelik, időnként meg kell keverni a tartalmát az optimális levegőzés biztosítása érdekében, és egy kevés probiotikus baktériumot kell hozzáadni. Ezek pozitívan hatnak a komposztálási folyamatra és megszüntetik a szagokat. Üveges kiszerelésben megvásárolhatók kertészeti boltokban. Komposztálónkat néhány földigilisztával is gazdagíthatjuk, amelyek felgyorsítják a komposztálást és javítják a minőséget. A rothadás és penészedés megelőzése érdekében gondoskodni kell a megfelelő páratartalomról belül. Ez azt jelenti, hogy nem dobunk be nedves hulladékot, és ha túlzott nedvességet észlelünk a komposztban, azt száraz ágak, fű vagy levelek hozzáadásával lehet kiegyensúlyozni.

Mit lehet komposztálni?

Főként szerves hulladékot komposztálunk:

• megmaradt gyümölcsök és zöldségek,
• Kávé- és teafőzet,
• Tojás héjak,
• Kenyér ,
• Papír,
• Vágott virágok, szobanövények,

A következőket nem szabad a komposztba dobni:

• Hús,
• Tejtermékek,
• Olaj- és zsírtartalmú termékek,
• A citrus- és banánhéj nem ajánlott, mivel általában vegyszerekkel permetezik őket.

A probiotikus baktériumok miatt nem keletkezik kellemetlen szag, nem penészedik, és nem szolgál táptalajként a gyümölcslegyek számára. Ezzel szemben a komposztálással csökkenthető a háztartási hulladék termelése. Az ételmaradékok, amelyek a vegyes hulladékba kerülnek, hulladéklerakóhelyen kerülnek ártalmatlanításra. Nagy halmokban, levegő nélkül tárolják őket. Ezért nem képeznek termékeny és hasznos komposztot, hanem rothadnak és gázokat, például metánt bocsátanak ki, amelyek felgyorsítják az éghajlatváltozást. Egy otthoni komposztáló ökológiai megoldás, amelyet bárki használhat.