A veganizmus rövid története
TARTALOM
- Veganizmus – mi is ez valójában?
- Kezdetben a vegetáriánus életmód volt
- A vegetáriánus életmódtól a veganizmusig
- A veganizmus napjainkban
November 1-je a Világvegánnap. Ezt a növényi alapú ünnepet 1994-ben hozták létre a Vegan Society 50. évfordulójának megünneplésére. Azonban semmi sem keletkezik a semmiből, és ez a látszólag nagyon fiatal mozgalom is saját történettel rendelkezik. Készítsenek humuszt és sárgarépát, íme a veganizmus rövid története!
Veganizmus – mi is ez valójában?
Az általános vélekedéssel ellentétben a veganizmus nem csupán egy olyan étrend, amely kizárja az állati eredetű termékeket, mint a tejtermékek, tojás és hús (vigyázat, a hal és a tenger gyümölcsei is ebbe a kategóriába tartoznak!). Ellentétben a vegetáriánussal, amely valójában bizonyos élelmiszerek elutasítását jelenti az étrendben, a veganizmus egy olyan ellenállási hozzáállás is, amely minden állatok kizsákmányolásának formájával szemben áll. Ha valaha is kíváncsi volt rá, miért nem esznek a vegánok mézet, itt a válasz. A „vegan” életmód azt is jelenti, hogy bojkottálunk minden olyan iparágat, amely élőlények szenvedéséhez járul hozzá, és megkérdőjelezzük az ember jogát arra, hogy az állatvilágot saját hasznára kizsákmányolja. Ezért lehet a kozmetikum is vegán. És a szórakoztatás is. És a ruházat! Példák? A legtöbb bőrápoló termék tartalmaz valamilyen állati eredetű összetevőt, mint például kollagént vagy méhviaszt. A nem vegán szórakoztatás lehet állatos cirkusz vagy spanyol bikaviadal, és a ruhaválasztásnál a vegánok kerülik a természetes bőrt, szőrmét, gyapjút, selymet... Gyöngysort sem fognak viselni. Természetesen nem minden vegán ennyire szigorú – mindenki a saját útját járja. De, de... Hogyan is kezdődött az egész?
Kezdetben a vegetáriánus életmód volt
Mit utasítottunk el először? A tojást vagy a tyúkot? Az ezzel kapcsolatos információk technikai okokból nagyon korlátozottak (még mindig várjuk, hogy valaki építsen időgépet), és bár a hús kizárásának említése az étrendből az ókorig nyúlik vissza, a tejtermékek és a méz esetében nem annyira. Nem lehetünk biztosak abban, hogy nem voltak ortodox állatbarátok, akik elutasították a rántottát a forró kövön, de a vegetáriánus életmód feltételezései, nem pedig a veganizmus, kísérték sok vallást, kultuszt és filozófiai gondolatot évszázadokon át. Erről azonban egy külön cikkben bővebben.
A vegetáriánus életmódtól a veganizmusig
1847-ben Angliában megalakult az első hivatalos vegetáriánus társaság (The Vegetarian Society), és három évvel később Sylvester Graham, a híres Graham Wheat Cracker feltalálója, brit kollégái mintájára megalapította az American Vegetarian Society-t (American Vegetarian Society Gesellschaft). Mindkét szervezet működik, bár kissé eltérő formában, napjainkig. Biztosan tudjuk, hogy már a 19. században is volt megkülönböztetés a vegetáriánusok között, akik elfogadták a tejtermékeket, és akik nem, bár senki sem próbált megfelelő nomenklatúrát találni a 20. század közepéig. 1944-ben Nagy-Britanniában Donald Watson kezdeményezésére megalakult a The Vegan Society – az első „tejmentes” vegetáriánusok szervezete. Egy kényelmetlen névprobléma megoldására Watson kihagyott néhány betűt a vegetáriánus szóból. Ezzel a növényi alapú étrendet támogató csoport új identitást nyert, és felvette a modern vegan nevet. A Vegan Society-t erkölcsi okokból alapították, tagjai az állatok emancipációjáért és kizsákmányolásuk megszüntetéséért küzdenek, támogatják az állati eredetű termékek alternatíváit kínáló piac fejlődését. Ennek érdekében társadalmi és tájékoztató kampányokat folytatnak, támogatják az aktivistákat és minden érdeklődőt, online publikálnak, és negyedévente kiadnak egy magazint a társaság tagjai számára. Ezen túlmenően az 1990 óta létező ikonikus zöld napraforgó jelzés segíti a vegánokat világszerte abban, hogy állati összetevőktől mentes termékeket különítsenek el anélkül, hogy órákig kellene címkéket olvasniuk. Érdemes megjegyezni, hogy a The Vegan Society által engedélyezett termékek vegánok, de nem feltétlenül állatkísérlet-mentesek – ezeket három nyúl logó egyikével jelölik.
A veganizmus napjainkban
Bár a Vegan Society alapítóit a 20. század közepén elsősorban az állatok jóléte vezérelte, ma már ez nem annyira nyilvánvaló. Mik az okok, amiért ma az emberek növényi alapú étrendre váltanak? A független Vomad portál által végzett felmérés résztvevői által említett három fő motiváció a következő volt: állatvédelem (túlnyomó többség), egészségügyi és környezeti kérdések. Kétséges, hogy a bloggerekkel megkérdezett csoport reprezentatív volt-e, vagy hogy a megfelelő módszertant választották-e, de valószínűleg ez egy igen pozitív hír, hogy továbbra is elsősorban az empátia vezérel minket.
Joghurtok, vegán édességek, növényi italok, amelyek helyettesítik a tejet, sőt, a kereskedelemben kapható szalonna, pástétom és felvágott is. A megfelelő természetes étrend-kiegészítőkkel nincs hiány, és a vegetáriánus éttermek soha nem voltak még ilyen népszerűek. Végre elmondható, hogy egyszerű vegánként élni? Szerintem igen!
A KIADÓ VÁLASZTÁSA
Szárított datolya 1 kg BIOGO
- €4,21
€4,95- €4,21
- Egységár
- / per
Hámozott napraforgómag 1 kg BIOGO
- €3,04
€3,57- €3,04
- Egységár
- / per
Mandulák 1 kg BIOGO
- €11,69
€13,75- €11,69
- Egységár
- / per
Szárított mangó bio 400 g BIOGO
- €10,99
- €10,99
- Egységár
- / per
Dió 800 g BIOGO
- €8,65
€10,18- €8,65
- Egységár
- / per
HÁMOTT NAPRAFORGÓMAG BIO 1 KG BIOGO
- €4,44
€5,22- €4,44
- Egységár
- / per
Chiasamen (Salvia Hispanica) bio 1 kg BIOGO
- €7,02
€8,26- €7,02
- Egységár
- / per
Zabpehely 800 g BIOGO
- €2,34
€2,76- €2,34
- Egységár
- / per
Bio kókuszreszelék 500 g BIOGO
- €10,07
- €10,07
- Egységár
- / per
Puffasztott kukorica (Maiskörner) bio 1 kg BIOGO
- €5,84
- €5,84
- Egységár
- / per